MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA
2 /2006.(III. 20.) SZABÁLYZATA AZ ÜGYVÉDI TÁRSULÁSRÓL
(Ügyvédek, ügyvédi irodák megbízások ellátásában való tartós közreműködése)

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112.§ (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédek, ügyvédi irodák megbízások teljesítésében való tartós közreműködésről az alábbi szabályzatot alkotta:

I.
Az ügyvédi társulás

(1) Ügyvéd, ügyvédi iroda más ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, - megbízások ellátásában való tartós közreműködés (Üt. 23.§ (5) bekezdés) céljából - ügyvédi társulást hozhat létre (továbbiakban: "ügyvédi társulás"). Az ügyvédi társulás az abban résztvevő tagok szerződése, jogalanyisággal nem rendelkezik. Az ügyvédi társulásban részt vehetnek különböző ügyvédi kamarákban bejegyzett ügyvédek, ügyvédi irodák is.

(2) A társulásról szóló megállapodást, és a társulás tagjainak személyében bekövetkező változást írásba kell foglalni.

(3) Az ügyvédi társulás tagjai a társulás tényét nevükben az Üt. 112.§ (1) bekezdésének b.) pontja alapján kiadott szabályzatban foglaltak szerint tüntethetik fel.

II.
Az ügyvédi társulások nyilvántartása

(1) Az ügyvédi társulás létrejöttét, megszűnését, az ügyvédi társulást vezető (képviselő) ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, az ügyvédi társulásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák nevét, az ügyvédi társulásban résztvevők névhasználatának módját, illetőleg a résztvevők személyében történt változást a kamarának be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség az ügyvédi társulást vezető ügyvédet, ügyvédi irodát terheli, amelynek az okot adó tény keletkezésétől számított 30 napon belül köteles eleget tenni. Különböző ügyvédi kamarákban bejegyzett ügyvédek, ügyvédi irodák társulása esetén a bejelentést valamennyi érintett ügyvédi kamaránál meg kell tenni.

(2) A jelen Szabályzatban foglaltak megfelelően létrehozott ügyvédi társulást a kamara nyilvántartásba veszi.

(3) Az ügyvédi társulást a kamara törli a nyilvántartásból, ha bejelentették megszűnését, illetőleg ha az ügyvédi társulást vezető ügyvédi iroda megszűnik vagy az ügyvédi társulást vezető ügyvéd kamarai tagsága megszűnik.

III.
A megbízási jogviszony

(1) Az Üt. 25.§-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket az ügyvédi társulás bármely tagja által vállalt megbízás vonatkozásában az ügyvédi társulás minden tagjára alkalmazni kell.

(2) Az ügyvédi társulás keretében ellátandó ügyre az ügyvédi társulást vezető ügyvéd, ügyvédi iroda vállalja a megbízást. A megbízást az ügyvédi társulást létrehozó szerződés felhatalmazása alapján az ügyvédi társulást vezető ügyvéd, ügyvédi iroda ellenjegyzésével az ügyvédi társulás tagja is elvállalhatja. Az ügyvédi társulásként vállalt megbízás teljesítésében az ügyvédi társulás többi résztvevője közreműködőként (Üt.23.§ (5) bekezdés) jár el.

(3) Az ügyvédi társulás útján ellátandó ügy esetén ezt a tényt a megbízási szerződésben fel kell tüntetni.

IV.
Hatálybalépés

(1) A jelen Szabályzat az Igazságügyi Közlönyben való közzététel napján lép hatályba.

(2) Az ügyvédek, ügyvédi irodák között a hatályba lépést megelőzően az Ütv. 23.§ (5) bekezdésében meghatározott közreműködéssel ügyvédi megbízások tartós, együttes ellátására létrejött, írásba foglalt megállapodásokat ügyvédi társulásnak kell tekinteni, ha a megállapodást az abban vezetőként (képviselőként) feltüntetett ügyvéd, ügyvédi iroda az e Szabályzat II.1. pontja alapján a hatályba lépéstől számított 30 napon belül bejelenti.

Budapest, 2006. március 22.

INDOKOLÁS
az Ügyvédi Társulásról szóló 2/2006. (III. 20.) sz. MÜK Szabályzathoz

Általános indoklás

A Szabályzat megalkotását az ügyvédséggel szemben támasztott új feladatok, az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelmények és az Európai Unió jogharmonizációs kötelezettségek teszik szükségessé.

Az I. ponthoz

Az ügyvédségnek a globalizálódó gazdaságban egyre összetettebb és mind szélesebb körű szakirányú ismereteket megkövetelő jogi feladatokat kell megoldania. A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 942/B/2001. ÁB határozata és az Európai Közösségek Bírósága 2002. február 19-i (2002/C 109/05) ítélete a C-309/99. sz. (a Raad van State előzetes döntéshozatali kérelme) J.C.J. Wouters, J.W. Savelbergh, Price Waterhouse Belastingadviseurs BV kontra Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten ügyben hozott döntése megerősítik, hogy az ügyvédi hivatás szabályozott és önszabályozó jellege fontos értékek, ezért a fenti feladatokra való felkészítés, amely a szervezeti keretek bővítését is igényli, a szabályozói környezet változtatását is szükségessé teszi.

Az Ütv. 23.§ (5) bekezdése már ma is rendezi az ügyvédek (ügyvédi irodák) közreműködését. A hagyományos ügyvédi tevékenységnek is része, hogy ügyvédek a megbízás ellátásához közreműködő(ke)t vesznek igénybe. Ez az Ütv. szabály megfordítja a megbízásra irányadó Ptk. rendelkezések megközelítését. A megbízott ugyanis általában csak a megbízó hozzájárulásával vehet igénybe közreműködőt, míg ez a jog az ügyvédet a külön törvény alapján ex lege megilleti.

A jogrendszer bővülése, az ügyvédek szakosodása, a határon túlnyúló ügyek ellátása ma már megköveteli az ügyvédek tartós, szervezettebb együttműködését is. Az ugyanakkor nem írható elő, hogy az együttműködő ügyvédek csak vagyoni hozzájárulást nyújtva, közösen jogi személyt (ügyvédi irodát) alapítva láthassanak el együtt tartósan ügyvédi megbízásokat. Az ügyvédek (ügyvédi irodák) polgári jogi, nem nevesített, leginkább a polgári jogi társasághoz közelálló szerződéssel történő tartós együttműködése kielégíti azt az igényt, amelyet a hazai és a határon túlnyúló jelentős ügyletek jogi támogatása, valamint a gazdálkodó szervezetek által adott megbízások komplex jellege az ügyvédi tevékenységgel szemben támaszt.

Ebből a célból rögzíti a Szabályzat, hogy az ügyvédi megbízások ellátásában való tartós közreműködésben az ügyvédek (ügyvédi irodák) írásban megállapodhatnak. Az ilyen, valójában tartós megbízási közreműködési (társügyintézési) szerződést nevezi el pusztán nyilvántartási céllal a Szabályzat ügyvédi társulásnak.

Az ügyvédi működés transzparenciáját biztosító rendelkezés, hogy az ügyvédi társulás tagjai a nevükben a MÜK névhasználati szabályzata szerint tüntethetik fel azt a tényt, hogy ügyvédi társulásban gyakorolják hivatásukat.

A II. ponthoz

A transzparencia biztosításának eszköze az ügyvédi társulásra vonatkozó bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség előírása. A megbízók a névfeltüntetés mellett a kamarai nyilvántartásból is tájékozódhatnak arról, hogy egy ügyvéd más ügyvéddel (ügyvédi irodával) fennálló tartós együttműködésben látja-e el a megbízásokat.

A III. ponthoz

Több ügyvéd tartós együttműködése az együttműködéssel kapcsolatos ügyek vitelének, elsősorban az ügyvédi megbízások vállalásának rendezését igényli, különösen a megbízó érdekében. Ezért az ügyvédi társulásról szóló megállapodásban szabályozni kell, hogy az együttműködés útján ellátandó megbízásokat melyik ügyvéd (ügyvédi iroda) vállalja el, ugyanis nem várható el sem a közreműködő ügyvédektől, sem pedig egy megbízótól, hogy ugyanarra a megbízásra lényegében azonos tartalmú párhuzamos megbízásokat létesítsenek. Az ilyen megbízási szerződés természetesen utal arra, hogy a megbízás ellátása a társulás tagjainak közreműködésével történik. Az összeférhetetlenségi szabályok a társulás valamennyi tagjára vonatkoznak.

A IV. ponthoz

A IV. pont a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, és utal arra, hogy a Szabályzattal most formálisan rendezett ügyvédi együttműködés - tiltó szabály híján - már korábban is jogszerűen létezett az Üt 23.§ (5) bekezdése alapján.