Pécsi Ügyvédi Kamara

Pécsi Ügyvédi Kamara Alapszabálya

A Pécsi Ügyvédi Kamara Közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127. § alapján a területi ügyvédi kamara, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:

I.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA

1. A Pécsi Ügyvédi Kamara a Baranya megyében bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven

alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő megyei

szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel rendelkezik.

2. Az Ügyvédi Kamara székhelye: 7621 Pécs, Ferencesek u. 7.

3. A Pécsi Ügyvédi Kamara - a továbbiakban: ügyvédi kamara - működési területe: Baranya

megye közigazgatási területe.

4. Az ügyvédi kamara tagjai a Baranya megye területén bejegyzett ügyvédek.

A kamarába bejegyzett ügyvéd kamarai tagdíjat és a kamara által meghatározott egyéb

díjakat köteles fizetni.

II.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA FELADATAI

1. Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos

közfeladatokat látja el.

2. Ennek során megyei hatáskörrel :

a.) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését,

b.) képviseli az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek érdekeit,

c.) szervezi a szakmai továbbképzésüket,

d.) véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos

kérdésekben,
e.) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

f.) vezeti az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek, a külföldi jogi

tanácsadók, az ügyvédi irodák névjegyzékét, az alkalmazott európai közösségi jogászok,

európai közösségi jogászok, az irodák névjegyzékét,

g.) összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét,

h.) nyilvántartásba veszi az ügyvédi irodákat és elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének

határozata ellen beterjesztett fellebbezést,

i.) előmozdítja az ügyvédi feladatok teljesítését,

j.) biztosítja a felsőbb szintű ügyvédi testületek kamarai tagokra kötelező határozatainak

végrehajtását,
k.) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek felett,

l.) dönt ügyvédek, alkalmazott ügyvédek és ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés

adományozásának kezdeményezéséről,

m.) ellátja a törvényben, jelen Alapszabályban és az ügyvédi kamara szabályzataiban

meghatározott egyéb feladatait.

3. Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából

és egyéb bevételeiből fedezi.

III.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA SZERVEI

a./ közgyűlés

b./ elnökség

c./ fegyelmi bizottság

d./ ellenőrzőbizottság

e./ etikai bizottság

f./ összeférhetetlenségi bizottság

g./ tagfelvételi bizottság

h./ oktatási bizottság

IV.

A KÖZGYŰLÉS

1. Az ügyvédi kamara legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely az ügyvédi kamara

tagjaiból áll.

2. A közgyűlés feladatai:

a./ megválasztja és beszámoltatja az ügyvédi kamara elnökét, az elnökséget, a kamara egyéb

tisztségviselőit, a bizottságokat, a bizottságok tisztségviselőit és tagjait,

b./ megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat,

c./ elfogadja a költségvetést, dönt az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alapján az

ügyvédi kamara által folytatható gazdálkodásról, elfogadja a költségvetési beszámolót,

d./ véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben és javaslatot tesz

az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának,

e./ elfogadja az ügyvédi kamara alapszabályát,

f./ az ügyvédi kamara működési területére vonatkozó szabályzatot és iránymutatást adhat ki,

g./ az a/ és b/ pontban felsoroltakat visszahívhatja,

h./ ellátja az ügyvédi kamara alapszabályában és szabályzataiban meghatározott egyéb

feladatokat.

3. Az ügyvédi kamara közgyűlését az ügyvédi kamara elnöksége évente legalább egy

alkalommal összehívja. Az ügyvédi kamara tagság egyharmadának indítványára a

közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, az összehívásról a kamara elnöke gondoskodik.

4. A közgyűlés tagjai részére a meghívót legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőzően 15

nappal elektronikus levélben kell kiküldeni, ezzel egyidejűleg a kamara honlapján

közzétenni.

A meghívóban az alábbiakat kell közölni:

a./ a közgyűlés időpontját, helyét,

b./ a megtárgyalandó napirendi pontokat,

c./ figyelmeztetést a közgyűlés határozatképességének szabályaira,

d./ határozatképtelenség esetére kitűzött megismételt közgyűlés időpontjának és helyének

meghatározását,

e./ azt a körülményt, hogy a közgyűlés határozatai közül melyeket kell hirdetményi úton

kézbesíteni.

A meghívóhoz a tagok indítványára összehívott közgyűlés esetén az összehívásra vonatkozó indítványt is mellékelni kell.

A közgyűlés napirendjén szereplő előterjesztést a közgyűlés előtt legalább három nappal a kamara hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

A közgyűlés összehívásáról szóló értesítést az elnök, vagy az általa felhatalmazott elnökhelyettes írja alá.

5. Az ügyvédi kamara közgyűlésére meg kell hívni a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, s

mindazokat akiknek jelenléte a napirend megtárgyalása szempontjából célszerű.

6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele megjelent. A

Közgyűlés a határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata

szükséges. Az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához , módosításához a megjelent

tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell.

7. Határozatképtelenség esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott

Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (Megismételt közgyűlés.)

8. A közgyűlés határozatait – a választásokat kivéve – nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés

elrendelheti azonban bármely kérdésben a titkos szavazást.

A Közgyűlés határozatait folyó sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a

meghozatal évével törve (pl. 1./1998.Kü.hat.) kell nyilvántartani. A határozat

nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az előterjesztések és a

hozzászólások lényegét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet az ügyvédi kamara

elnöke és titkára írja alá, és a közgyűlés által kijelölt tag hitelesíti.

10. A közgyűlés határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

10.1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek általában közvetlenül

kapják meg, értesítésükről egy hiteles példány megküldésével a titkár gondoskodik.

10.2. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt a

közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül ki kell függeszteni a kamara székhelyén

található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a hitelesítésen kívül

tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a kifüggesztés napjától

számított 15. napon kell közöltnek tekinteni.

10.3. Elfogadás után az ügyvédi kamara Alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást 15

napon belül meg kell küldeni az igazságügy-miniszternek és a Magyar Ügyvédi

Kamarának.

11. Elfogadás után az ügyvédi kamara Alapszabályát, a szabályzatot és az iránymutatást az

ügyvédi kamara székhelyén akként kell nyilvánossá tenni, hogy az , az ügyvédi kamara

tagjai, alkalmazott ügyvédjei, ügyvédjelöltjei, mindazok, akik bármely, jogszabályban

meghatározott ügyvédi kamarai névjegyzékbe bejegyzésre kerültek, illetőleg valamennyi

jogilag érdekelt személy részére az ügyvédi kamara hivatalos ideje alatt, a kamara

székhelyén hozzáférhető legyen.

Az Alapszabályból, szabályzatból, iránymutatásból - amennyiben annak hivatalos közlése

az általános szabályok szerint korábban már megtörtént : a jogosultság igazolása esetén az

érdekelt költségére másolatot kell kiadni.

12. Az ügyvédi kamara alapszabálya az ügyvédi kamara tagjaira, a szabályzat az ügyvédi

kamara tagjaira, az ügyvédi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és

ügyvédjelöltekre , alkalmazott európai közösségi jogászokra, európai közösségi

jogászokra, külföldi jogi tanácsadókra kötelező.

13. A közgyűlés határozata ellen az ügyvédi kamara tagja - jogszabály, alapszabály, vagy

szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül a

közigazgatási perekre (Pp.XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

V.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA ELNÖKSÉGE

1. Az elnökség a kamara elnökéből, két elnökhelyetteséből, titkárából, a fegyelmi

megbízottból és 10 tagból áll.

2. Az elnökség feladata:

a/ összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a

közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b/ előterjeszti az ügyvédi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót,

tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek,

c/ első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről,

az ügyvédi kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

d/ első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok,

ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az

ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek és az

ügyvédjelöltek névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,

e/ első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról,

f/ első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának

átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben amelyről az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.

törvény ezen törvény 15. §-ának alkalmazását rendeli,

g/ elbírálja az ügyvédi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést, a törvényben

meghatározott eseteket kivéve,

h/ ellenőrzi az ügyvédi kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott

európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák külföldi

jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos

fennállását,

i/ összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

j/ meghatározza az ügyvédi kamarai tagdíj illetve a kamarának fizetendő egyéb díjak

összegét,

k/ dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

l/ kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg

akadályozott, és a helyetteséről nem gondoskodott,

m/ meghatározza az ügyvédi irodahelység megfelelőssége elbírálásának szempontjait,

n/ kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a

folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott,

o/ meghatározza az ügyvédek és ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos

feladatokat,
p/ dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának

kezdeményezéséről,
q/ összeállítja és vezeti a kirendelhető ügyvédek névjegyzékét, gondoskodik az ügyvédi

ügyelet biztosításáról,

r/ elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

s/ a közgyűlés felhatalmazza a kamara elnökségét az ügyvédekre és az ügyvédjelöltekre vonatkozó kötelező szabályzatok megalkotására.

3. Az ügyvédi kamara elnöksége szükség szerint, de legalább két havonta tart ülést. Üléseit az

ügyvédi kamara elnöke és titkára hívja össze.

4. Az ügyvédi kamara elnöksége határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak többsége

megjelent.

Határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet

nélkül határozatképes.

5. Határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnökség elrendelheti bármely ügyben titkos

szavazás tartását.

Az elnökség határozatának érvényességéhez a megjelent tagok szavazatainak egyszerű

többsége szükséges.

6. Az ügyvédi kamara elnökségének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ügyvédi

kamara elnöke és titkára ír alá.

7. Az elnökség határozatait a titkár tartja nyilván és a meghozott határozatokról az érintetteket

a jelen alapszabályban meghatározott módon - az elnök vagy a titkár értesíti.

8. Az ügyvédi kamara elnöksége határozatát - amennyiben nem a kérelem szerinti

tartalommal hozta - indokolni köteles.

9. Az elnökség határozatait az alábbiak szerint kell közölni:

9.1. Az egyes személyek ügyében hozott határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg,

értesítésükről egy hiteles példány megküldésével az elnök vagy a titkár gondoskodik.

9.2. Az általános tartalmú határozatokat hirdetményi úton kell közölni. A hirdetményt az

elnökségi határozat meghozatalától számított 15 napon belül ki kell függeszteni a kamara

székhelyén található hirdető táblán. A hirdetménynek a határozat szövegén és a

hitelesítésen kívül tartalmaznia kell a kihelyezés időpontját is. A határozatot a

kifüggesztés napjától számított 15. napon közöltnek kell tekinteni.

10. Az elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 15

napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésre hivatkozással - a

Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre

e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget.

VI.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA BIZOTTSÁGAI

1. Az ügyvédi kamara bizottságainak általános működési és eljárási rendje:

1.1. A bizottságok testületként járnak el, hatáskörüket - a jelen alapszabályban meghatározott

kivételekkel - bizottsági ülésen gyakorolják.

1.2. Valamennyi bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottságot az elnök, akadályoztatása

esetén két bizottsági tag együttesen hívja össze.

Az ülést annak megkezdése előtt legalább 8 nappal - a napirend, a hely és az időpont

megjelölésével - írásban kell összehívni. Rendkívüli esetben az ülés 8 napon belülre is

összehívható telefax/telefon , vagy e-mail útján.

Az ülésre az ügyvédi kamara elnökét meg kell hívni, aki az ülésen tanácskozási joggal

vehet részt. Az ülésre az ülés témájával összefüggő kérdésekben illetékes személyeket

tanácskozási joggal meg lehet hívni.

1.3. Bármely bizottsági tag írásban, az ok és cél egyidejű megjelölése mellett kérheti a

bizottság összehívását. Az elnök ilyen esetben köteles a bizottság ülését az írásbeli

kérelem benyújtásától számított 15 napon belülre összehívni.

Ha az elnök az ilyen kérelemnek a hozzá érkezésétől számított 5 napon belül nem tesz

eleget, úgy az ülést bármelyik bizottsági tag közvetlenül hívhatja össze.

1.4. A bizottság ülésének előkészítése a bizottság elnökének a feladata.

A bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese elnököl a bizottsági

ülésen. Ha a bizottság elnöke vagy elnökhelyettese nincs jelen valamely bizottság ülésén,

úgy a jelenlévő bizottsági tagok maguk közül választanak ülést levezető elnököt.

1.5. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak fele, de legalább

két tagja jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetendő.

1.6. A bizottság üléséről emlékeztetőt kell készíteni, illetőleg szükség esetén - így különösen,

ha a bizottság érdemi határozatokat hoz, vagy valamely ügyvédi szerv részére javaslatot

tesz - jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az emlékeztető összefoglalóan tartalmazza az ülésen történteket.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

- az ülés helyét, idejét és azt, hogy összehívása szabályszerű volt-e,

- a résztvevők nevét,

- a hozzászólások lényegét és az egyes napirendi pontokról hozott határozatokat,

- a határozatok elleni esetleges tiltakozásokat.

A határozati javaslat ellen való szavazás és a szavazástól való tartózkodás önmagában

nem jelent tiltakozást, a tiltakozásra kifejezetten utalni kell.

Bármely tag kérésére szó szerinti jegyzőkönyvet is kell készíteni. A jegyzőkönyvet a

bizottsági ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

1.7. Ha az ügy sürgőssége indokolja, a bizottság bizottsági ülés megtartása nélkül is

határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével

írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás

eredményéről és a határozatról, valamint annak keltéről a tagokat az utolsó szavazat

beérkezését követő 8 napon belül a bizottság elnöke írásban tájékoztatja. Ha bármelyik

bizottsági tag kéri, a bizottság ülését a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni.

1.8. A bizottság tagjai az ügyvédi tisztséget betöltő személyektől általában elvárható

gondossággal kötelesek eljárni.

2. Fegyelmi bizottság

2.1. Az ügyvédi kamara területén egy fegyelmi bizottság és 3 -5fegyelmi tanács működik. A

fegyelmi bizottság elnökből, elnökhelyettesből, valamint tagokból áll.

2.2. A fegyelmi ügyben eljáró tanácsot a fegyelmi bizottság elnöke jelöli ki. A fegyelmi

tanács a fegyelmi bizottság tagjai közül kijelölt elnökből és 2 tagból áll.

2.3. A fegyelmi bizottság elnöke munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni. A

beszámolót írásban kell előterjeszteni.

2.4. A fegyelmi eljárás szabályairól a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárási szabályzata

rendelkezik.

3. Ellenőrzőbizottság

3.1. Az ellenőrzőbizottság elnökből és 2 tagból áll.

3.2. Az ellenőrzőbizottság az ügyvédi kamara gazdasági és pénzügyi munkáját ellenőrzi.

3.3. Az ellenőrzőbizottság munkájáról köteles a közgyűlésnek beszámolni. A beszámolót

írásban kell előterjeszteni.

4. Etikai Bizottság

4.1. Az etikai bizottság elnökből és 2 tagból áll.

4.2. Feladata az ügyvédi-etikai kérdésekben való állásfoglalás, továbbá a Magyar Ügyvédi

Kamara 8/1999. /III.22./, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló

szabályzat 15.12. pontjában meghatározott egyeztető fórum tevékenységének ellátása.

4.3. Az Etikai Bizottság az állásfoglalását a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon

belül köteles előterjeszteni.

5. Összeférhetetlenségi bizottság

5.1. A bizottság lefolytatja az ügyvédi kamara elnöksége, vagy elnöke által kezdeményezett

összeférhetetlenségi eljárásokat, s ennek eredményeképpen az általa vizsgált ügyekben

javaslatot tesz az ügyvédi kamara elnökségének.

5.2. A bizottság elnökből valamint két tagból áll.

5.3. Az egyes összeférhetetlenségi ügyekben eljáró tanácsot a bizottság elnöke jelöli ki.

5.4. A bizottság eljárását az összeférhetetlenségi eljárás szabályzata tartalmazza.

6.Tagfelvételi bizottság

6.1. A tagfelvételi bizottság elnökből és két tagból áll.

6.2. A bizottság feladata, hogy az ügyvédi kamarai felvételi kérelmek elbírálását

előkészítse.

6.3. A bizottság véleményezi az ügyvédi irodahelyiségek megfelelőségét.

6.4. A fentiek alapján a bizottság az ügyvédi kamarai felvételi kérelmekre vonatozóan

az ügyvédi kamara elnökségének javaslatot tesz.

6.5. A bizottság a javaslatát az elbírálandó kérelemre az átvételétől számított 15 napon

belül köteles előterjeszteni.

7. Oktatási bizottság

7.1. Az ügyvédi kamara oktatási bizottsága elnökből és négy tagból áll.

7.2. A bizottság feladatát képezi az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek, ügyvédjelöltek

szakmai továbbképzésének megszervezése.

7.3.A bizottság tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara közgyűlésének, a beszámolót

írásban kell előterjeszteni.

VII.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA TISZTSÉGVISELŐI

1. Az ügyvédi kamara tisztségviselői a következők:

a/ elnök,

b/ két elnökhelyettes,

c/ titkár,

d/ az állandó bizottságok elnökei,

e/ fegyelmi megbízott,

2. Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ügyvédi kamara közgyűlése 4 évre választja meg,

megbízatásuk a következő választásig szól. A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat

közvetlenül választják, titkos szavazással.

3. Az ügyvédi kamara tisztségviselőit az ebben a minőségben tudomásukra jutott tények és

adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

4. A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg.

Ha az ügyvédi kamara elnökének, titkárának, vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása

egyéb okból korábban szűnt meg, a közgyűlés a megbízatás megszüntetésétől számított 3

hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

5. A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

-a tisztségviselő halálával,

-lemondásával,

-visszahívásával,

-kamarai tagságának megszűnésével, valamint

-a megbízatás idejének lejártával.

6. A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

7. Az ügyvédi kamara elnöke:

7.1. Az ügyvédi kamara elnökének hatásköre:

a/ képviseli az ügyvédi kamarát,

b/ irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok

végrehajtásáról,

c/ a tevékenységéről beszámol az ügyvédi kamara elnökségének és a közgyűlésnek,

d/ összehívja az ügyvédi kamara elnökségi ülését, meghatározza annak napirendjét, kijelöli

az ügyek előadóit,

e/ elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen,

f/ a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatában foglaltaknak megfelelően fegyelmi

eljárást kezdeményezhet, intézkedik panasz és fegyelmi ügyekben,

g/ a törvényben előírt esetekben indítványozza az ügyvédi kamarai tagság megszüntetését

(Üt. 20. §),

h/ intézi a személyi ügyeket,

i/ összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet,

j/ fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat,

k/ irányítja az ügyvédi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett

munkáltatói jogot gyakorol,

l/ meghatározza a kamarai ügykezelés szabályait,

m/ dönt az iroda, aliroda áthelyezésének nyilvántartásba vételéről,

n/ dönt az ügyvédi iroda által bejelentett alapító okirat módosítás nyilvántartásba vételéről,

o/ tudomásul veszi a lemondást illetőleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést és

ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági viszony megszünésének

időpontját.,

p/ utalványozási jogkört gyakorol a kamarai költségvetés keretében és irányítja az ügyvédi

kamara közgyűlésének határozata alapján a kamara gazdálkodási tevékenységét,

q/ részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara munkájában,

r/ elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat.

7.2. Az ügyvédi kamara elnökét távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott

elnökhelyettes, az elnökhelyettesek akadályoztatása esetén a kamara titkára

helyettesíti.

7.3. Az ügyvédi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül az

elnökséghez fellebbezhet az ügyvédi kamarának az a tagja, akit a határozat érint.

8. Az ügyvédi kamara elnökhelyettesei:

8.1. Az ügyvédi kamara általános elnökhelyettesei: az ügyvédi kamara elnökét távolléte vagy

akadályoztatása esetén helyettesítik.

9. Az Ügyvédi Kamara titkára:

9.1. Felügyeli az Ügyvédi Kamara alapszabályának és egyéb szabályzatainak megtartását.

9.2. Irányítja és ellenőrzi az Ügyvédi Kamara ügyvitelét.

9.3. Előkészíti az Ügyvédi Kamara elnökével az elnökségi üléseket. Biztosítja az ülések tárgyi

feltételeit., vezeti az elnökségi ülések jegyzőkönyveit.

9.4. Gondoskodik az Ügyvédi Kamara szervei által hozott határozatok végrehajtásáról és az

Ügyvédi Kamara működése során a jogszabályok megtartásáról.

9.5. Elkészíti az Ügyvédi Kamara belső szabályzatainak tervezetét, összeállítja a költségvetést

és azt jóváhagyás végett az elnökség elé terjeszti.

9.6. Ellenőrzi az Ügyvédi Kamarának a közgyűlés által meghatározott gazdálkodását és a

költségvetés bevételi és kiadási irányzatainak teljesítését.

9.7. Elkészíti a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót és jóváhagyás végett előbb az

Elnökség, majd a Közgyűlés elé bekészíti.

9.8. Elbírálás végett az elnökség elé terjeszti az ügyvédi irodák taggyűlési határozatai ellen

előterjesztett fellebbezéseket és egyéb az elnökség hatáskörébe tartozó folyó igazgatási

ügyeket.

9.9. Utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol a költségvetés keretei között.

10./ Bankszámla feletti rendelkezési jog

A bankszámla felett az ügyvédi kamara elnöke és titkára ill. az ügyvédi kamara elnöke által felhatalmazott tisztségviselők együttesen jogosultak rendelkezni.

11./ Fegyelmi megbízott

A fegyelmi megbízott a kamara elnökének megbízásából jár el.

A fegyelmi megbízott ellátja a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Szabályzatában meghatározott feladatokat. Eljárását a Fegyelmi Szabályzat határozza meg.

VIII.

AZ ÜGYVÉDI KAMARA KÉPVISELETE, ALÁÍRÁSI JOG

Az Ügyvédi Kamarát az elnök önállóan, az elnökhelyettes és a titkár és a fegyelmi megbízott másodmagukkal együtt képviselik.

Az Ügyvédi Kamara nevében az elnök önállóan, az elnökhelyettes a titkár, a fegyelmi megbízott másodmagukkal együttesen írnak alá. A bankszámla feletti rendelkezésre valamennyien másodmagukkal, együttesen jogosultak.